Perfect Square 

Az e-knyv a Kossuth Kiadó által nyomtatásban megjelentetett nagysiker? Világhíres fest?k cím? sorozat azonos cím? ktetének szveganyagát tartalmazza, az illusztrációk nélkül. Salvador Dalí harminchét éves korában megírta az néletrajzát, és ezt a címet adta neki: Salvador Dalí titkos élete. Felvázolta benne a gyerekkorát, madridi diákéveinek napjait és a híressé válás korai párizsi éveit egészen 1940-ig, amikor az Egyesült Államokba kltztt. E beszámoló pontossága tbb helyen megkérd?jelezhet?: gyakran téved az id?pontokban, és sok gyerekkori élmény túlságosan pontosan illeszkedik a biográfiához. Az a kép, amelyet Dalí 1942-ben rajzolt magáról, s amelyhez 1989-ben bekvetkezett haláláig h? maradt, egy excentrikus személyiséget mutat be, aki akkor érezte magát legjobban, ha pózolhatott. Ennek ellenére életének sok intim részletér?l ?szintén számolt be a kamerák el?tt. Az ilyen nleleplezés, mint életrajzában elmagyarázza, a viviszekció egyik formája, amikor az ember mer? nárcizmusból kzszemlére teszi eleven, pucér testét. Ámde minél tbbet mutatott meg magából nyilvánosan, annál jobban elrejtette magát. A magára lttt álcák egyre nagyobbak és egyre pompázatosabbak lettek: úgy beszélt magáról, mint Istenhez mérhet? géniuszról. De hogy milyen volt a valóságban a Dalí mgtt elrejtett ember, az továbbra is titok.

Frida Kahlo 1925-ben súlyos kzlekedési balesetet szenved, melynek kvetkeztében hosszú id?re ágyhoz kttt marad, ekkor kezd el festeni. Festményein életének állandó küzdelmei jelennek meg. A mexikói fest?n? m?vészi pályáját és életét mutatja be albumunk, képekkel életrajzi adatokkal.

Az e-knyv a Kossuth Kiadó által nyomtatásban megjelentetett nagysiker? Világhíres fest?k cím? sorozat azonos cím? ktetének szveganyagát tartalmazza, az illusztrációk nélkül. Michelangelo neve egyet jelent a m?vészi géniusz fogalmával. Egyfel?l mert monumentális életm?ve a szobrászattól a festészeten és az építészeten át a kltészetig szinte valamennyi m?vészeti ágat átfogja, másfel?l mert egyszerre volt alkotóm?vész mester, esztéta és gondolkodó, vagyis a reneszánsz ember tkéletes megtestesít?je. ? volt az a m?vész, akinek személyében és m?veiben, hosszú és teljes életében a reneszánsz humanizmus trekvései maradéktalanul kiteljesedhettek. Ez a humanizmus a legkevésbé sem pusztán valamiféle doktrína volt, sokkal inkább mentalitás, gondolkodásmód, kzéppontjában az elvont fogalmak és az eszmék mellett els?sorban maga az ember állt. A humanisták a lét nagy kérdéseit fogalmazták újra, az ember szemszgéb?l. Honnan ered az ember? Hol a helye a világegyetemben? Létezik-e tkéletesség a Fldn? Megannyi olyan kérdés, amelyekre végleges, dogmatikus válasz nem létezik.

Az e-knyv a Kossuth Kiadó által nyomtatásban megjelentetett nagysiker? Világhíres fest?k cím? sorozat azonos cím? ktetének szveganyagát tartalmazza, az illusztrációk nélkül. Claude Monet a francia impresszionista festészet szül?atyja volt, de kései m?vészetének tendenciája, mely a tárgy nélkülivé váló kép megteremtésére irányult, tbb vonatkozásban az absztrakt m?vészet felé mutat. Számos modern absztrakt fest? Monet m?vészetét el?futárának vallja. Életrajzi sszefoglalónkban ennek a páratlan alkotói életnek és m?vészi pályának a legfontosabb momentumait ismerhetjük meg.

Az e-knyv a Kossuth Kiadó által nyomtatásban megjelentetett nagysiker? Világhíres fest?k cím? sorozat azonos cím? ktetének szveganyagát tartalmazza, az illusztrációk nélkül. A fld az istenek paradicsoma: ezt akarom megfesteni. Pierre Auguste Renoir a francia impresszionista fest? ars poeticája sokmindent elárul err?l a fantasztikus tehetség? m?vészr?l, aki soha nem lett h?tlen nmagához, veleszületett életrme, der?je, kiegyensúlyozottsága sohasem hagyta el. Talán ezért kedvelik m?veit a világ minden táján. Renoir festészete szüntelen ünnep, elébünk varázsolja korának kis paradicsomait, amelyekben ma is rmünket leljük. Életrajzi knyvünk a teljes alkotói életm? legfontosabb eseményeit villantja fel.

Auguste Rodin, A csók, A gondolkodó, a Balzac alkotója, er?teljes szexuális energiát sugárzó, sokszor viszontagságos sorsú munkáiról híres. Ezek mellett néhány grafikája is helyet kapott ebben a kiadványban, a légiesen knnyed akvarellek és ceruzarajzok érdekesen ellenpontozzák a bronzba és márványba formált gondolatokat.

Az e-knyv a Kossuth Kiadó által nyomtatásban megjelentetett nagysiker? Világhíres fest?k cím? sorozat azonos cím? ktetének szveganyagát tartalmazza, az illusztrációk nélkül. Korának más m?vészeivel ellentétben Dürer életér?l, m?vészi fejl?désér?l, életm?vének hatásáról viszonylag sok információval rendelkezünk. Tizenhárom éves korában már készített ezüstvessz?vel is rajzokat, amely semmilyen javítást nem tesz lehet?vé, és azokat utólag feliratokkal látott el. Ezzel a technikával készítette el els?, tizenhárom éves korából származó Önarcképét. Húszéves kora krül fametszetek készítésében kamatoztatta briliáns tehetségét, bár ekkoriban készített fametszetsorozatait gyakran más m?vészeknek tulajdonítják. A huszonnégy éves Dürer nem csak az 1494-ben megjelent, Bolondok hajója cím? m?hz készített híres illusztráló metszetsorozatot hagyta ránk, de egyúttal els? rézkarcait is. Kés?bb hosszabb id?kre kénytelen volt másodrend? m?vészi feladatokkal foglalkozni, hogy teljesítse a császár megrendeléseit. Mindekzben folyamatosan sszemérte magát az itáliai mesterekkel, akikt?l sokat tanult, anélkül hogy valaha is másolta vagy reprodukálta volna m?veiket.

Az e-knyv a Kossuth Kiadó által nyomtatásban megjelentetett nagysiker? Világhíres fest?k cím? sorozat azonos cím? ktetének szveganyagát tartalmazza, az illusztrációk nélkül. El Greco halálakor minden vagyonként csupán 200 vázlatos festményt hagyott hátra. A spanyol miszticizmus fest?je két évvel el?zte meg halálával nagy kortársát, Cervantest. Ez a dátum az egyike azon kevés támpontoknak, amelyek biztosnak tekinthet?k életrajzában. El Greco hétkznapjairól, életér?l továbbra is alig rendelkezünk adatokkal. Sokszor érezheti úgy az ember, hogy titkait csak a festményei el?tt merengve fejtheti meg, amelyekhez ráadásul sokszor ma is nehéz hozzáférni a félhomályos, toledói templomok és kápolnák mélyén.

Hokuszai (17601849) a japán festészet kimagasló alakja, a tájképes fametszetek legnagyobb mestere. 35 ezer festmény, rajz és metszet maradt fenn tle. Tanítványaival készített rajzainak gyjteménye Manga c. tbbktetes munkája.

Az e-knyv a Kossuth Kiadó által nyomtatásban megjelentetett nagysiker? Világhíres fest?k cím? sorozat azonos cím? ktetének szveganyagát tartalmazza, az illusztrációk nélkül. Sandro Botticelli itáliai fest?, a korai reneszánsz idején a firenzei iskola legjelesebb képvisel?je volt. Nem knny? feladat teljes bizonyossággal megkülnbztetni a kezét?l származó alkotásokat, e termékeny életm? legszembet?n?bb vonása sajátos kett?ssége, ami a hagyományos kompozíciós elemek és ktttségek merev betartása, illetve az érzelemkifejezés rendkívüli felszabadultsága és ereje kztt feszül? ellentétnek ksznhet?. A festmények architektonikus merevsége mgtt ugyanakkor gyakran bonyolult szimbolikus tartalmak és a fest? saját életére, illetve kortársaira trtén? konkrét utalások rejlenek.

Az e-knyv a Kossuth Kiadó által nyomtatásban megjelentetett nagysiker? Világhíres fest?k cím? sorozat azonos cím? ktetének szveganyagát tartalmazza, az illusztrációk nélkül. Hogy mely témák foglalkoztatnak a festészetben? Az narcképkészítés semmiképpen. A tbbi ember, és kzttük is f?leg a n?k... vallotta Gustav Klimt, akinek képei egészen sajátos, varázslatos hangulatot teremtenek. E mélységesen érzéki, erotikus festmények az élvezetek és a fény?zés világába ragadják el szemlél?jüket, távol a posztmodern világ ridegségét?l, egy vonzó, idealizált képzeletbeli tájra. A krnyezetre szinte semmilyen jel nem utal, hogy akár csak egy pillanatra is kizkkentsen bennünket a fest? által teremtett arc- és tájképek, allegóriák hermetikusan zárt világából. A keleti civilizációk ihlette színek és formák Klimt a japán, az ókori egyiptomi és a bizánckori Ravenna m?vészetének rajongója volt egy kétdimenziós térbe ágyazódnak, amely mgtt nincsenek perspektivikus távlatok. E stilizált, zárt és megbonthatatlan egységet létrehozó képi világ kzpontjában valóban a n?i test csodája áll a maga érzékiségében és szentségében.

Az e-knyv a Kossuth Kiadó által nyomtatásban megjelentetett nagysiker? Világhíres fest?k cím? sorozat azonos cím? ktetének szveganyagát tartalmazza, az illusztrációk nélkül. Fest?, tudós, matematikus, hadmérnk, feltaláló, anatómus, szobrász, építész, zeneszerz?, klt? és író. Leonardo da Vinci itáliai származású polihisztort talán nem kell bemutatnunk senkinek, festményei a világ legismertebb alkotásai kzé sorolhatók. Leonardót sokszor nevezik a reneszánsz ember ?stípusának, akinek láthatólagos végtelen kíváncsisága csak a felfedezéseinek erejével volt egyenl?. Széles krben az egyik legnagyobb fest?nek tartják, és egyes vélemények szerint akár ? is lehetett minden id?k legm?veltebb embere.

Az e-knyv a Kossuth Kiadó által nyomtatásban megjelentetett nagysiker? Világhíres fest?k cím? sorozat azonos cím? ktetének szveganyagát tartalmazza, az illusztrációk nélkül. Picasso már életében a nagyok sorába került, azokéba, akiknek neve a m?vészet szinonimájaként elismert jelent?ség?vé n?tt. Rendkívül hosszú pályafutása során óriási mennyiség? alkotása született a képz?m?vészet szinte minden m?fajában. Fest? és szobrász is volt, tollrajzok, rézkarcok, metszetek, litográfiák és csodálatos kerámiák kerültek ki a keze alól.A kznség számos kiállításon ismerhette meg szerte a világon az évszázad zsenijének leny?gz? alkotásait, csodálhatta meg a mindig újat hozó m?veket, bár azok sokak számára nem mindig voltak knnyen befogadhatóak. Nem mindenki tudja kvetni a modern m?vészet olykor meghkkent? nyelvezetét.Picasso sok korszakra tagolódó változatos pályaképében együtt van tréfa és komolyság, szépség és fintor, dráma, tragédia, s minden ?szintén. M?vészete egyre tbb emberhez kerül kzel.

Camille Pissarro (18301903) francia impresszionista és divizionista fest?. Sajátos stílusát az 18801890-es évekhez kzeledve találta meg, az impresszionizmus és a pointillizmus tanulságai mentén érkezett el az ? nagyon gazdag koloritjához, amely határozott rajztudással párosult. A festészeti m?fajt tekintve els?sorban tájképfest? volt, de festett sikeres portrékat, aktokat, csendéleteket is. Szinte fáradhatatlanul rajzolt, s készített rézkarcokat, rézmetszeteket és litográfiákat. A párizsiak elé tárta saját f?városuk jellegzetes részleteit, és a francia vidéket a korabeli jellemz? vonásokkal, azt a Párizst, s azt a párizsi régiót rkítette meg, amelynek képét sokáig ?rizte, s talán ?rzi még ma is a francia nép és a világ a 19. és 20. század fordulójának civilizált nagyhatalmi kzpontjáról.

Az e-knyv a Kossuth Kiadó által nyomtatásban megjelentetett nagysiker? Világhíres fest?k cím? sorozat azonos cím? ktetének szveganyagát tartalmazza, az illusztrációk nélkül. Rembrandt képein az emberi arc magán hordozza az átélt sors rajta hagyott nyomait. Ezen túlmen?en, valamennyi portré sajátos szellemi beállítódást is tükrz, betekintést enged a lét rejtelmeibe. A nagy németalfldi mestert f?ként az ember és lelkiállapota foglalkoztatta. Minél id?sebb lett, annál tbbszr érzékeltette a megfestett modellek bels? magányosságát, ez Rembrandt szemében a személyiség lelkiismeretes ábrázolásának alapvet? feltétele. Tapasztalatának és megfigyeléseinek ksznhet?en sikerült megjeleníteni a vásznon a modellek eleven személyiségét. Az id? folyamából kiragadott ugyan egy pillanatot, de nem állította meg az id?t az ábrázoláson, így képes volt kzvetíteni a megfestett személyek bels? gazdagságát. Az arckifejezésük, a tekintetük érzékelteti legbens?bb világukat és létezésük titkos csodáját. Személyes ihletés? alkotásain, a zsánerjelenetekbe helyezett szerepl?k ábrázolásához gyakran ugyanazok a személyek ültek neki modellt, de Rembrandt ezeken a képeken is a lélek sokféleségét és az emberi természet mélységeit ragadta meg.

Az e-knyv a Kossuth Kiadó által nyomtatásban megjelentetett nagysiker? Világhíres fest?k cím? sorozat azonos cím? ktetének szveganyagát tartalmazza, az illusztrációk nélkül. Peter Paul Rubens nevét világszerte ismerik: a XVII. századi németalfldi fest? megkerülhetetlen alakja az európai m?vészetnek, életm?vét általánosan mérfldk?nek tekintik fldrészünk kultúrájának fejl?désében. Az emberi létezés és az élet mindennapi mozzanatainak spontán, eleven ábrázolásmódja révén festményei szuggesztív, autentikus esztétikai jelenséggé emelik Rubens m?vészetét. Úgy t?nik, a XVII. század végén Rubens m?vészete nem kapott olyan kitüntetett figyelmet, mint a kés?bbiek folyamán. Ez külns ellentmondásnak t?nik, hiszen kzvetlen kortársai a század Apellészeként ünnepelték. Az 1640-ben bekvetkezett halálát kvet? évtizedek folyamán azonban fokozatosan fakulni kezdett az életében ?t vez? európai dicsfény. A fordulat bizonyára f?ként az európai politikai helyzetnek a XVII. század második felében lezajlott átalakulásával magyarázható. A század els? fele a formálódó nemzetek és abszolút monarchiák kora volt, amikor az európai társadalmak ntudatuk és nemzeti egységük kifejezésére trekv? külnbz? rétegei természetszer?leg magukénak érezhették Rubens zseniális m?vészi újításait.

Alfred Sisley (18391899) angol nemzetiség?, de Franciaországban él? és alkotó fest?m?vész, sokak szerint a legtisztább impresszionista. Összesen mintegy 900 olajfestményt alkotott. Tájképein, ahol embereket alig ábrázol, els?sorban a fények játéka dominál. Felt?n? a hó iránti lelkesedése. Egy barátjának küldtt levelében írta: Minden festmény olyan helyet ábrázol, amelybe a fest? beleszeretett.

Az e-knyv a Kossuth Kiadó által nyomtatásban megjelentetett nagysiker? Világhíres fest?k cím? sorozat azonos cím? ktetének szveganyagát tartalmazza, az illusztrációk nélkül. Toulouse-Lautrec, az antikonformista, a konvenciókra fittyet hányó m?vész szerepét teljesen tudatosan vette magára, m?veinek keresettebb, kifinomultabb hedonizmusában aprólékosan kidolgozott perverz és dekadens elemek és tónusok egyaránt jellemz?ek.Lautrec groteszk m?veiben Párizs, a menthetetlenül dekadens város mítosza emelkedik m?vészi magaslatokba. A Fények városát a kortárs német m?vészettrténész, Julius Meier-Graefe aki egyébként az 1890-es években igen sokat tett Toulouse-Lautrec nemzetkzi elismertetéséért 1899-ben így jellemezte: Franciaország, e nagyszer? és balvégzet? ország ma egy rogyadozó bálteremhez hasonlít, ahol a leggyalázatosabb b?nket és a heroikus tetteket egymás mellett, sokszor talán egyazon emberek kvetik el. A bálterem már lángra kapott, de a mélyén Lautrec múzsája még utolsó, fenségesen torz rdgi kánkánját ropja. E dekadens bálterem m?vésze, s ugyanakkor egyik árnya maga Lautrec, akit akárcsak a sorvadásos Aubrey Beardsley fogyatékosságával már testi valójában is a dekadens századvég, a fin de siècle él? szimbólumának lehetne tekinteni.

Az e-knyv a Kossuth Kiadó által nyomtatásban megjelentetett nagysiker? Világhíres fest?k cím? sorozat azonos cím? ktetének szveganyagát tartalmazza, az illusztrációk nélkül. Vincent Van Gogh a holland születés? autodidakta fest?zseni a posztimpresszionista festészet egyik legkiemelked?bb alakja volt. Bár életében szinte egyetlen képet sem sikerült eladnia, tehetsége vitathatatlan, tbb mint száz évvel kés?bb is hatalmas érdekl?dést váltanak ki festményei. Rvid életrajzi knyvecskénkben megismerhetjük a fiatalon elhunyt fest? életének és pályájának legfontosabb állomásait.

Az e-knyv a Kossuth Kiadó által nyomtatásban megjelentetett nagysiker? Világhíres fest?k cím? sorozat azonos cím? ktetének szveganyagát tartalmazza, az illusztrációk nélkül. Velázquezt az utókor a XVII. század egyik legnagyobb fest?jeként tiszteli. A klasszicista irányzat (Poussin) és a barokk stílus (Rubens) mellett Velázquez korában feltétlenül egyfajta realista áramlatot képviselt. Már legkorábbi képein is megfigyelhet? a mindennapi élet részletei iránti érdekl?dés és páratlan érzéke azok megrkítésére valamennyi m?fajban, legyen szó vallásos, mitológiai vagy trténelmi témákról, zsánerképekr?l vagy portrékról. Merész kompozíciói, festészeti technikáinak változatossága óriási hatást gyakorolt a kés?bbi fest?generációkra. A kzvetlen utókorban Francisco Goya folytatta az általa elkezdett utat, amely a modern m?vészet egyik legfontosabb el?futárává tette ?t, és amelynek ksznhet?en Edouard Manet a fest?k fest?jének nevezte. Velázquez a szerencsés kevesek kzé tartozott, akiket a kortársak és az utókor egyforma rajongó tisztelettel vett krül. A személyét és m?vészetét vez? megbecsülés halála után mindmáig tretlenül fennmaradt.